Ilyen lett a címlapja.
Ilyen meg a hátulja.
Itt láthatóak azok a kis (?) kíngörcsök, amik miatt majdnem a kukában landolt... Tulajdonképpen nem is, de néha nagyon elöntött az epe/szétment az agyam/ dühöngtem, hogy nem és nem és nem megy. Igaza van Anikónak és Márta néninek, hogy sima felsőanyagtovábbítóval könnyebben ment volna, de oda-vissza forgatni egy ekkora böhöncét nem ment volna, 48x6 darab varrást meg nem mertem bevállalni. De azért még mindig nagyon tetszik ez a tűzési felület, úgyhogy lesz még ilyetén irányú próbálkozásom.
És ezt az anyagot szeretném a szegélynek. Majd azt is körültekintően kell csinálni, mert egy kicsit hullámzik a széle.
Ha megfelel a zsüri magas és kifinomult ízlésének, akkor látható lesz a kecskeméti régiós kiállításon.
3 megjegyzés:
Nagyon szép lett!
Hű, de jó!! Akkor én megnézem élőben is:))))
Nekem nagyon tetszik, nem látszik meg rajta a szenvedésed.
Megjegyzés küldése