2011. okt. 23.

2011. okt. 19.

az első fonal




Van kéziorsóm (köszi Anett :-) )
Volt színesre festett gyapjúm (köszi Adrienn :-) )
És így van 21 és fél méter egyágú, "rusztikus"  - így mondjuk a nagyon egyenetlenre sikerültet? - saját kicsi kacsómmal font fonalam.
Tetszik. Szép(nek látom). Az enyém. Az első mozdulatoktól kezdve. 
Majd egyszer lesz olyan is, hogy már a gyapjút is én mosom, festem... Hosszú az út odáig, de élvezni fogom minden egyes lépését.


A képet csak a háttér kedvéért szúrtam be...
(nem, valóban nem az Alföldön van :-) )

Tapasztalat: autóban jobb fonni, mint kötni...

2011. okt. 5.

Újabb (re)fonal

Azok a turik, azok tehetnek mindenről! Miért kell olyan olcsón kelletniük magukat? 


Itt van például ez a pulóver. Aszongya' nekem a turiban: 

-Esetlen is vagyok, kicsit kinyúlt is vagyok, nem állnék jól rajtad. Sőt máson se állnék jól. Viszont én valószínűleg gyapjúból vagyok, neked meg aranykezed és arany kötőtűid vannak. Szóval csak jót tennél velem, ha hazavinnél, lebontanál, és valami szépként újjászülethetnék. Légyszilégysziiii!!! Meg tudod, ma az áresős teremben utolsó nap van, ennél olcsóbb már nem is lehetnék!

Egyetlen szerencséje ennek a pulcsinak, hogy aranyból van a szívem is, nemcsak a kezem....

Hát megkapta, amit kért:


Most már okosabb voltam, mint a zöld bontásakor, ahogy fejtettem, rögtön tekertem a szék hátuljára, így helyeske kis motringjaim lettek. * Jó nyolcvanvalahány deka.

Mosásra vár.
És egy kis csendre, hogy meghalljam, mi szeretne lenni következő életében...

* Mert már azt is tudom, hogy mi a motring és a gombolyag közötti különbség. Határozottan tágul a komfortzónám...

2011. okt. 4.

Lomi 2. (ami időrendben az 1.)

Már  az első lomis látogatásunkon gyakoroltam a pofátlan alkudozást.

Egy papírdobozban néhány műszálas mű-színű fonal, meg soksoksok kötőtű és egy hímzőkeret. Fapofa föl:
-Mennyi a tű?
-Együtt az egész doboz mindenség 1000. (nekem a randa fonalak nem kellettek)
-Csak a tűk 400?

Elhozhattam. Természetesen a hímzőkeretet is bepakoltam... (a zuram szerint 300-at kellett volna mondanom)

6 pár egyenes, 6 pár körkötőtű - ill. az nem is pár? 1 afgán (?) horgolótű, meg a ráma. A kék tű nagyon mókás, az eleje 10 centi vastagabb, mint a többi. Ez mire jó?
A fa tűből kéne kéziorsót barkácsolni.

Veszélyes hely ez a lomi. Addiktív...

Hagyaték

Anyósom hagyatékában találtam egy nagyon szép színű és jó tapintású kézikötött pulcsit. A fazonja nem az én világom, így lebontottam. Égetéspróba alapján van benne sok gyapjú. Bontáskor szívtam vele vagy egy egész vasárnap délutánt, mert némelyik szakasz kegyetlenül összegubancolódott. De végül én nyertem. Így viszont rögtön gombolyagba került, nem motringba, így nem mostam ki.


Elsősorban is hálás vagyok Anettnek, akitől megtanultam ezt a gombolyítási módszert a HKK-n (hírös kötő klub). A blogján is bemutatja.

Aztán még az is nagyon jó volt, hogy gyorsan akartam csinálni belőle sapit a fiúnak, de csak körkötőtűt találtam itthon. Nosza nyakamba világhálót, s rátaláltam a Magic loop technikára, így költségtakarékosan készült az első mű.

Meg egyáltalán. Nagyon jó volt kötni. Még soha nem kötöttem körben, így érdekes volt, hogy a sima szemek máshogy adták magukat, a fordítottat meg csavartan kellett kötni, de ismét tágítottam a komfortzónámat, ami szintén nagyon jó dolog.

Modell: hurrican hat - Ravelry
Tű: 6-os körkötő 60 centis

Mit kell még ide írni, a kötemény adatlapjához? A súlyát majd patikamérlegen lemérem.

2011. okt. 3.

Ámor nyila

Augusztusban kivettem az egyik évi rendes szabadnapomat, és gyerek- és férjmentesen felvonultam a Mesterségek Ünnepére. Feltöltődni, inspirálódni... de ami történt végül, arra egyáltalán nem számítottam.
Az egyik sátornál eltalált Ámor nyila. S csak álltam letaglózva.Egy hölgy - akiről azóta már tudom, hogy Adrienn az Ariadné blogból - font. Rokkán, igazi szép fonalat. Valami ott belül nagyon-nagyon mélyen megérintett. Ahogy néztem a ritmust, az ősi mozdulatokat, tudtam én elvesztem. Nekem ez kell, bármi áron...

Itthon aztán könyörögtem a zuramnak, ne engedjen belévesznem az új szenvedélybe. Hisz tudja már az nálam milyen, átélte a foltvarrás-mániám igen sok fázisát, és sokszor nyitogatta azt a bizonyos pénztárcát...
Erre mit mond az istenadta? Hát, talán nem egy profi modern rokkával kéne kezdenem, de egy használtat igazán megnézhetnénk. Jól hallottam? Biztos? Igen?

Nyakamba vettem a cyber-világot, bejártam minden zegét-zugát fonásügyben, és igencsak elcsodálkoztam. Hogy ezt mennyien művelik már, fonó-körök léteznek, a lányok festenek, kártolnak, csévélnek, gombolyítanak! Hogyhogy ebből én kimaradtam?
Egy héten belül 3 hírlevélre voltam feliratkozva, két hét múlva már néhány gigányi info/könyv figyelt a gépen, három hét múlva kívülről fújtam a rokka elemeit (angolul). Tudtam mi a navajo, meg a niddy-noddy és skótfeszítést is kezdtem érteni.
Közben majd megszakadt a szívem, mert jóanyám néhány éve kidobta az utolsó zsák nem leadott már megmolyosodott angóragyapjút. Ugyanis ifjúkoromban volt otthon egy ideig angóratelep néhány száz nyuszkóval...   

Aztán jött a költői kérdés. Oké, megtanulok fonni, de mit csinálok a kész fonallal? Hisz horgolni nem tudok, kötni nem igazán szeretek (illetve régen sokat kötöttem). Szövéshez valót meg sztem az életben nem fonok össze. Ja, meg ahhoz szövőkeret meg plusz hely meg lottónyeremény kéne.
Meg aztán. Mit fog rólam gondolni a 3 szekrény anyagom meg a varrógépem, a vágólapról ne is beszéljek, hogy csak úgy cserbenhagyom őket? Mit fog gondolni kis családom, népes rokonságom, meg a baráti kör?
Meg mikor?
De azért biztos ami biztos, elkezdtem újra kötögetni, tesztelni a családot, bejön-e nekik a kötött stílus. 

Aztán Kicsikatónál láttam, hogy kis városunkban is van kötős klub, ahol már néhányan megfertőződtek ugyanezzel a mániával. Bekéretőztem... és beengedtek.

Vesztemre.
Ugyanis volt ott rokka, kettő is. Szépecskék, szemnek tetszetősek, dolgos kéznek kívánatosak.
A következő vasárnap már kint is voltunk a "használtcikkpiacon" =lomin. Rokka nem volt, de találtam valakit, akinek otthon volt, így következő hétre hozattam vele. Hozott. Vagy négyet. Választottam. Alkudtam. Kőkeményen. Hazahoztam. Ő Iluska. Az új szerelem első gyümölcse.

Pusszantlak Ámor...

2011. okt. 2.

Bréking nyúúz

Az előző bejegyzésem utolsó (negyed)mondata ma délelőtt 9 óra 13 perckor érvényét vesztette.




Ugyanis megérkezett családunk legújabb tagja, Iluska! Kicsit még mosdatlan, kicsit még rokkant, de már látom benne a szép jövő ígéretét... ( :-)))))))))))))))  ) ilyenkor kell azt mondani jippijííí? :-)

A köztes időben (mármint a szerelem kitörése és a mai reggel között) történtekkel még adós vagyok, de 3 egész szabadnap áll előttem . . .

2011. okt. 1.

Második felvonás - A nagy visszatérés

Az első felvonás cca 3 és fél éve kezdődött. Voltak benne foltok textilből, apró családi ezmegazok, volt benne játék, verseny, aztán hirtelen vége lett három év után. A színmű írója és egyszemélyben  rendezője és főszereplője nem tudta, hogy lesz-e még folytatás. Hogy csak szünetet tart, vagy pedig létrehozott egy (újabb) Nagy Befejezetlen Művet. a kitartás nem tartozik leghíresebb erényei közé...

Pedig megvarrandó anyaga még 3 életre való maradt, inspirációs mappái tömve voltak megvalósítandó ötletekkel, tán még ideje is lett volna rá, ha nagyon akarja.

Az EFUI (első felvonás utáni idő) a színfalak mögött igen mozgalmasan telt. Volt benne egy kis kiadós életközepi válság (elég divatos a kifejezés?). Volt benne hospice, volt benne egy nehézséges átállás a 6 + 1 személyes háztartásról (aholis a főszereplő és anyósa közösen vitték a nagy ház és kert minden nyűgét és gondját) a 6 személyes háztartásra....

A fényképezőgép fél évig elő se került. Hiszen nem készült semmi lencsére érdemes.

Aztán a főszereplőben dúló viharok lassan (talántalán) csitulni látszottak, már újra vágyokozva tudott tekinteni  az anyagos polcaira és a varrógépre. Egy új szerelem (ld majd a következő bejegyzést) is feltűnt láthatáron. Bár kérte élete párját, ne engedje, hogy győzzön a mindent elsöprő nagy szenvedély, ő mégis engedélyt adott rá...
Szóval hogy a szót tovább ne szaporítsam, hősünk úgy döntött, lesz második felvonás.

Az önkifejezési mód továbbra is az anyag, de már nem csak a textil, hanem a fonalak, cérnák széles palettája is.
Talán a díszletek is átrendeződnek, kifesti, újrarendezi a polcokat hősünk.

Ha vannak még a cybervilág nagy színpadának ezen csücskében nézők, kéretik tapsolni majd a jól sikerült produkciók láttán, kéretik kritikát gyakorolni a kevésbé ütős daraboknál, hisz abból tanul az ember (lánya). Szívesen veszi a jótanácsokat is ha az új szerelem gyakorlásában elakad.



Végszó:
Függöny föl!


Megjegyzések - immáron E/1-ben:
  • teljesen új blogger fogadott, majd meglátjuk hogy tudok vele boldogulni
  • számomra teljesen meglepő módon, a statisztikák szerint folyamatos volt a látogatottság
  • történt rám hivatkozás
  • lettek új olvasóim is
  • és a régi személyes ismerősök kedvéért néhány adat: még mindig helyettesítés, de már nem annyi mint régen, 4 iskolás 1!! épületben   ...és még nincs rokkám...