2011. okt. 5.

Újabb (re)fonal

Azok a turik, azok tehetnek mindenről! Miért kell olyan olcsón kelletniük magukat? 


Itt van például ez a pulóver. Aszongya' nekem a turiban: 

-Esetlen is vagyok, kicsit kinyúlt is vagyok, nem állnék jól rajtad. Sőt máson se állnék jól. Viszont én valószínűleg gyapjúból vagyok, neked meg aranykezed és arany kötőtűid vannak. Szóval csak jót tennél velem, ha hazavinnél, lebontanál, és valami szépként újjászülethetnék. Légyszilégysziiii!!! Meg tudod, ma az áresős teremben utolsó nap van, ennél olcsóbb már nem is lehetnék!

Egyetlen szerencséje ennek a pulcsinak, hogy aranyból van a szívem is, nemcsak a kezem....

Hát megkapta, amit kért:


Most már okosabb voltam, mint a zöld bontásakor, ahogy fejtettem, rögtön tekertem a szék hátuljára, így helyeske kis motringjaim lettek. * Jó nyolcvanvalahány deka.

Mosásra vár.
És egy kis csendre, hogy meghalljam, mi szeretne lenni következő életében...

* Mert már azt is tudom, hogy mi a motring és a gombolyag közötti különbség. Határozottan tágul a komfortzónám...

2 megjegyzés:

KicsiKató írta...

Jó figyelemmel kísérni, hogy így felélénkültél blogügyileg és kreatívügyileg is! :))))

Amanda írta...

Akárcsak magamat látnám. Árucsere előtti legolcsóbb napon kikaptam egy sötétzöld, nagyon gyapjúnak kinéző gyerekpulcsit. Se mosás, de viselés nyomai nincsenek. Várja, hogy lebontsam, és új életét írmintás pulcsiként éli majd tovább.
Örülök, az új bejegyzéseidnek.