2009. aug. 24.

Még gyertyák

Annyira belejöttem, hogy amíg volt alapanyag, abba se hagytam! .-)))


Legjobban azok tetszenek, amelyikbe kis darabkákat tettem, és úgy önötttem föl a folyékon viasszal.

2009. aug. 21.

Hosszú hétvége

Erre a 4 napra két programot találtam ki, és hogy eljussak Dobray Zsuzsa tanfolyására, így tegnapra-mára került a két elutazás.

Tegnap strand Cserkeszőlőn -sikeresen abszolválva - a nagy tömeg ellenére is. Az hiszem, azért jelent már sokkal kevesebb megpróbáltatást 1-1 ilyen nap, mert hála az égnek elég önjáróak a gyerekek. Stabilan úszik mind a négy. Nem kell állandóan a sarkukban ülnünk, punnyadhatunk a termálban nyugodtan. Ha akarnak valamit, úgyis megtalálnak! :-)
Persze az összcsaládi hancúr ki nem maradhat.... és nem maradt ki most sem. :-))

Mára a Mesterségek ünnepe volt a "feladat", több év kihagyás után újra.
Újítás: mindenkinek saját hátizsák, saját vízzel-szendviccsel. Ne engem nyaggassanak minden korty innivalóért... (ötlet bevált, megtartjuk)
A nagyoknak saját telefon, a kicsik zsebében pedig az elérhetőségünk - elkavarodás esetére - hála az Úrnak, most nem volt rá szükség. (2 éve a Savaria karneválon a kicsit a rendőrök hamarabb találták meg mint mi...)

Szóval az ünnep: a pavilonok harmadánál a csapat kétharmada kidőlt. Ketten befejezettnek tekintették a nézelődést, ketten (a két férfi) csak gyorsan át akarták futni a maradék egy részét. Így a haditerv módosult: A két kidőltet leültettük egy árnyékos sarokba, a két fiú miután lefutotta a körét, összeszedte őket és elmentek játszózni meg pihegni a kocsi környékére. Mi pedig a nagylánnyal saját tempónkban nyugodtan, az árusokkal, mesterségbemutatókkal beszélgetve - fogásokat ellesve még bő két órát nézelődtünk, töltődtünk. Ha magam lettem volna, lett volna az három-négy is...

Gazdagabbak lettünk némi nemezelőgyapjúval, egy gyöngyszövőkerettel, és sok-sok kedves pillanattal, találkozás élményével. Ja, és két Juhizs-puszival is. :-)))

Hazafelé megbeszéltük, hogy jövőre csak a nagylánnyal megyünk föl vonattal, de a meglepi sajtosnudli-vacsora (köszi, mami:-) ) mellett már a többieknek is visszajött a kedvük, feltéve ha hűvösebb lesz....

...és így holnap mehetek varrásilag is töltődni! :-)

2009. aug. 7.

Egyéb kreatívkodások

A múlt héten a délutános munkahelyem elég laza volt, így belefért egy kicsi magánzás is.

Egyik nap az előzőleg lemorzsolt levendulát rostáltam át a jóóó kis patikai szitasorozaton.
Egy másik napon gyertyát öntöttem.

Még régebben vettem hobbiboltos gyertyaöntő formákat, a laborban volt infralámpa, megfelelően kiképzett edények, szűréshez gézlap.

Otthon szinte mindent szelektíven gyűjtünk, így a gyertyaféléket, mécsesmaradványokat is egy külön pléhdobozban tároltuk. Volt benne színes tortagyertya, számos tortagyertya, viaszlapból sodort gyertya, húsvéti körmenetes gyertya beleragadt alufóliával, színezett díszgyertyák végei.
Mindent összeöntöttem egy patendulába, felolvasztottam, átszűrtem és mehetett a formába. A sokféle színű maradékoktól szép fahéjas színe lett.

A következő próbálkozáskor az elmúlt évek adventi koszorúinak gyertyamaradékai lesznek soron. Szeretnék majd színek szerint is rétegezni, esetleg illóolajat is belecsempészni! :-))
(a jövő héten ismét ott délutánozok....)


Ui: ha valaki az olvasóim közül már próbálkozott gyertyaöntéssel, szeretném, ha jelentkezne! Lennének hozzá kérdéseim a tapasztalatairól. Főleg arról, hogy az alját hogy lehet szépre megcsinálni...

2009. aug. 5.

Kicsi a világ....


  1. A múltkor, mikor a nagylány által diktált tolltartót készítettem, kaptam egy kedves kommentet:
    Anyu nevében írok:Először is Boldog Születésnapot Kívánunk Mindketten!Másodszor én vagyok a szóban forgó "osztálytársa" Orsinak és egyben a gyönyörű tolltartó BOLDOG tulajdonosa...:) Nagyon szépen köszönöm ...és gratulálok a határidő betartásához.. Üdvözlöm Orsit is,remélem jól telik a vakáció...:) Mit ne mondjak, meglepődtem! :-))

  2. A minap a Meskán megvették az egyik kedvenc shibori-festett anyagomat. Az adatokból kiderült, hogy egy városban lakunk... A levélváltás után pedig az is, hogy 1-2 évig szomszédok voltunk (társasház van mellettünk, max. látásból ismerem az ottlakókat).
    A személyes találkozás után az is kiderült, hogy ő a "látásból ismerem" kategóriába tartozott.
    Merthogy mostmár a kedves ismerőseim sorát gyarapítja. :-))