2009. okt. 19.

Virág-takaró

Férjem családja apai ágon igen terjedelmes.
Anyósomék tízen voltak testvérek, a Virág-família. Páromék 14-en unokatestvérek. Közülük a legfiatalabbnak a sorban idén tavasszal született első gyermeke, a 24. a harmadik generációban.

A kicsilány keresztneve édesanyja vezetékneve lett, Virág. :-)))


Naszóval, neki készült ez a kis takaró. És azért nem tipikus kislányszínekkel, hogyha lesz majd fiútestvére, neki is jó legyen...



A mintával alapost póruljártam. Az anyuka kérése valamilyen "darabokból készült", hagyományos pw. volt, nem kifejezetten babás mintás.
Én éppen szerettem volna kipróbálni a Bonnie-féle ananászmintát úgy, hogy a színek csoportosítva vannak. Dolgoztam már ezzel a mintával, a csoportban is tanítgattam, közel áll a szívemhez.
Végül nagynehezen megszültem. A következő nehéz szülés a keret volt, ill. a bordűrminta. Ez végül a minta közben leeső felezett háromszögekből lett. Sehogy nem találtam megfelelő zöldet a külső keret számára, ami se nem túl sötét, hisz az kell a pánthoz a szélére, se nem túl világos. Aztán a festett anyagaim között találtam rá erre a nagyon kellemes tavaszias zöldre, ami szinte teljesen elfogyott -50x50-es darab volt - pont elég lett.

Az utolsó "szülés" a tűzés volt. 3 hónapig vajúdtam vele. És ez lett belőle:



A közepe - mint egy virág - szirmokat kapott, a sarkok mint a levelek. A keretek bogyózott kukacolást kaptak, 4 pillangóval spékelve.
Miután hétvégén végre átadtuk, ezért végre bemutathatom. A múltkor csak a csüccskét láthattátok! .-))
Fotóztam a fázisokat, majd szülök belőle egy magyarított "tutorialt".

2009. okt. 7.

Szortírozás

Ahhoz, hogy nagyüzemben és pörgősen varrjak, már régóta érett egy kis rendrakás az anyagaim között.

Egy kis előtérben van egy polcom, egy kis szekrényem, a hálóban a komód néhány fiókja, a szekrények tetején kosarak, bőröndök, meg még itt-ott elrejtve néhány doboz/láda/kosár. Ezekben még nincs benne a festeni-való Simon-molinó meg a flíz. Mivel a varrógép a nappali-ebédlő között van, a szabóasztalom az étkezőasztal, ezért praktikusan dobozokban tárolom az anyagokat, hogy könnyen ki s behordjam őket.

A kupacok csak egyre gyűltek, már minden kosár tetejét, szabad szekrényfelületet elleptek.

Így kihordtam őket a nappaliba az egyik kanapéra,...

...a másik kanapéra meg az asztalra....

...és még a polcon is maradtak dobozok, amik rendben voltak (ill. maradékosak, amik majd egy újabb fejezet lesz...)


A koncepció az volt, hogy színárnyalatonként csoportosítom őket - ezek a szétszedett ingek-ruhák, ill. a max. 50 centis anyagok.


A kosárban a karácsonyiak, a csizmásdobozban a képes anyagok laknak....


...és egy adag a nagyobb darabokból- ált. turis lepedők, függönyök, néhány alapszínű egyszínű.


Rengeteg olyan anyagom van, ami tizenéve - amikor elkezdtem foltvarrni, még vágyaim netovábbja volt, és természetesen tökéletesen megfelelt az akkori ízlésemnek. De nem kerültek felhasználásra, és azóta is kerülgetem őket. Rengeteget kaptam is - majd te úgyis felhasználod! - felkiáltással. És a gyűjtőszenvedélyemet se sikerült még levetkőznöm....
...folyt. köv. a futottak még kategóriával

2009. okt. 6.

Szóval az úgy volt...

hogy adódott néhány szabadnapom a múlt hét végére és erre a hétre. Mivel van két vásárra is felkérésem, ezért gőzerővel kell(ene) kihasználni azokat a napokat, amikor nem két helyen dolgozom egész héten.
Lista elkészít, rajta "termékek", darabszámok. Kezdjük az elején, "főzzünk" szaloncukrot"!

Fél (!!!) óra múlva sárkányka meghal. Varrógép se ide, se oda nem mozdul. Kétségbeesett telefonok, hátha megússzuk a pesti fuvart. Beszorult az orsó, a helyi szaki nem vállalja, mert az elektronikához is hozzá kell nyúlni.
Irány Pest, a gyönyörű napfényes szombatban. Mivel a gép javítására két órát szántak, így - ha már lúd, legyen kövér - én a Meseboltnál kiszálltam, zuram vitte be a gépet a tetthelyre.

Első állomás szerzeményei alant láthatók.

A Mesebolt után még mindig volt szabadidőm, meglátogattam a Szt. István körúti műintézményt is (ahol a Foltvarázsos anyagok találhatók) . Szegény eladósrác nem győzte hordani a végeket (tekercseket? vagy mi a szaknevük). Húsznál megálltam......

Jutalmul még könyvet is választhattam! :-))

(egyetlen szerencsém, hogy számlára tudok vásárolni a váll.-hoz - különben érte volna megjegyzés a ház elejét... :-)) )

Mire itt is fizettem, elkészült a gép, visszasétáltam, zuram már ott várt. Ott is vásároltam, s egy órával később már itthon is voltunk.

Apropó: Pfaff-osok! Tud-e valaki zsinórozó talpról a géphez, amivel szabad gépi tűzés közben lehet zsinórt felvarrni - mert mintha valakitől hallottam volna, de a boltban nem ismerték....

......aztán itthon rájöttem, ha nagyon sokfélét akarok varrni, ahhoz végre rendbe kéne tenni a 2 szekrénynyi anayagomat..... de ez majd a holnapi esti mese lesz!