Fekete eljegyzés

Voltam én is a tihanyi táborban...

(jól mutatja a ráérési fokomat, hogy csak most mesélek róla....)

Annamari tanított egy dupla eljegyzési gyűrűs táskát, amit én teljesen máshogy közelítettem meg. (Anikó beszámolója végén láthatjátok az eredetit)
A fotómasinában az elemek természetesen ott kipurcantak, így nincs tábori dokumentációm....

Szóval a feketeség. Nagyon szeretem az erős, tiszta, ragyogó színeket. A sokféle színt szerintem nagyon szépen összetartja, kiemeli a fekete. Ahogy visszanéztem az albumaimat, nem ez az első ilyen színösszeállításom. (és talán nem is az utolsó...)

 A táborban két kör készült el, és rögtön hazaérkezés után (csodák csodája, volt egy szabadnapom) eljutottam a képen látható állapotig. Sajnos a selyemmolinó nem a legjobb választás, mert nem igazodik olyan szépen az ívekben, mint a "rendes" pw.vásznak.
Viszont nagyon jól fel tudtam használni a dirib-darab maradékaimat.

Pünkösdhétfőn volt a következő nekirugaszkodás, akkor szinte teljesen befejeztem:

A ferdepánt is rákerült még aznap este tévézés közben.

Még a fülét kell megálmodjam, és a funkcióját kitalálnom, és készen van!
Mivel négyzetes alapú, klasszikus táskának nem igazán jó, de valamit tárolni benne kiváló lesz.

Már szinte elvonási tüneteim voltak, annyira hiányzott a varrás. Jólesett a lelkemnek.