Téli szünet

Tömény, program- és élménydús 4 napunk volt.

Első nap még autóztunk, a leendő csomagokra gondolva, meg apácska még kiállításra ment. Mi pedig az Ikeába.... A kicsik a gyerekmegőrzőbe (sajna csak 1 órára lehet), a nagyokkal meg belevetettük magunkat az élvezetekbe. Nagylány előadta a vidéki kislány Pesten figurát, a 10 percre eső óhh, ahh, anyanézddeszuper, énisilyetakarok megnyilvánulásai tartottak a végtelenbe....
Azért vásároltunk is . Kaptam néhány átlátszó dobozt, amibe a festős cuccaimat tudom rakni a karácsonyra kapott mosókonyhai polcon, és némi anyagnak látszó tárgyat, leendő "lidis szatyroknak".

Másnap vonat (nagycsaládos lét előnyei, a vonatjegy kvázi fillérekért), tömegközlekedés - ismét vidéki kislány Pesten - effektus... és a Csodák palotája. Ami valóban csoda volt, a délelőtti 2 középiskolás csoporton kívül szinte senki nem volt. Így apa szinte órákig repült a szimulátorral, csak Marcival váltogatták egymást :-)))). Vera úgyszint rengeteget "holdjárózott". Két pillantással bármelyiküket megtaláltam, így nem kellett állandóan a sarkukban loholni, szabadon mozoghatott mindenki.

Köv. nap úgyszint vonat, tömegközlekedés (mert a családos pesti jegy 48 órára szól). János-hegy, Erzsébet-kilátó, Normafa, Széchenyi-hegy - ééééés hóóóóóó. Bónusz, hogy egy rokonlátogatás is kipipálva.

Uccsó nap azért csak feredőztünk, Kiskunhalason a nagyszülőkkel együtt családi kollektív láblógatás. Anyu hozta az ebédet, így fejedelmi kiszolgálásban volt részünk.
Mindig tudtam, hol jár a kisnagylány, mert a gipszes keze meredezett ki a vízből.... .-)))) Még a szabadtéri forróba is ki-kiszaladtunk.
Sőőőt, a legvégén szüleimnél (a szomszéd faluban, akarom mondani városban...soha nem fogom megszokni) még gyertyás torta is várt a mindjárt kilencévesünkre!