Tegnap este ünnepélyesen és hivatalosan is megnyílt az idei tavaszi régiós kiállítás Kecskeméten.
Az ünnepélyességet a zuram fokozta, aki egy verset olvasott fel, mint szegény meggyötört foltvarró-férj. 
A hivatalosságot pedig Kacsuk Évi biztosította, aki - többek között Márta néni szösszenetével tarkított - beszédet tartott.Mindketten (sőt Anikó is, újdonsült csoportvezetőnk) nagyon izgultak, de jól vették az akadályokat, ügyesen, szépen beszéltek aaannyi nő előtt.
Sikerült néhány eddig csak virtuális ismeretséget személyessé változtatni.
Ma pedig egy igen jól sikerült és népes régiós találkozón vettünk részt, remélem mindenki igen nagy megelégedésére. 175-180-an voltunk. 12(?) árus gondoskodott a pénztárcánk kiürítéséről, a roskadásig teli asztal a fogyókúra felfüggesztéséről, és sok régi kedves ismerős a varrás helyetti /melletti beszélgetésről.
3 megjegyzés:
Nagyon jó meglepetés volt a férjed elődadásában a vers. Az izgalom legkisebb jele sem látszott rajta.
Örülök, hogy megismerhettelek! :)
Hihi, anno MrCic is felolvasta ezt a verset, amikor Gyergyószentmiklóson nyílt a saját kiállításom.
Legalább akkora sikere volt, mint magának a kiállításnak. ;-))
Én is tanúsíthatom, hogy nagyon jó volt a férjed előadása. Pont ilyennek álmodtam meg. Köszönjük szépen neki. :o)))
Megjegyzés küldése