Aztán jött az iGoogle. Kezdtem megismerni a lelkivilágát, lehetőségeit. Beállítottam, kipakoltam rá a G. readert. 90 (!) link került bele folyamatosan. Hurrá, itt a Kánaán! Egy kattintásra értesülök a legfrissebb bejegyzésekről! Mennyi időt spórolok meg!
De. Mivel ilyenkor (ha valaki nem ismerné mert nem használja) fehér alapon csak a szöveg és a kép jelenik meg, se komment se semmi más, ezért:
- Nem tudok egy kattra kommentelni, csak bonyolultabban. Így ez el szokott maradni...
- Sokkal személytelenebb, nem látom a "körítést", a színvilágot, sokszor vissza kell néznem, kinél is járok....
- Volt/van jónéhány olyan blogismerős, akit nem vettem fel a listámba, de másoktól néhanap rájuk pillantottam.
- Volt olyan is, akit elfelejtettem felrakni, és hosszú idő után vált gyanússá, hogy nem olvasok tőle semmit. Hát persze, ha nincs a listán...
- egy csomó játékról lemaradtam, mert azonnal nem kommenteltem, aztán meg elmaradt visszalépni.
Tegnap este egy kicsit körülnéztem más blogjain "személyesen" is, és döbbenten (inkább csodálkozva) láttam, hogy mennyi új és jó és tartalmas blog indult. Teli kommentekkel, pezsgő élettel. De jó lenne őket is követni, meg még másokat is....
Nincs szívem senkit kihúzni a meglévők közül, az időm viszont egyre erősebben véges. És még nem beszéltem a játékokról, díjakról (arról egy külön bejegyzés készül), körkérdésekről.
Hogy lehet ezt a virtuális létet jól kezelni? Ti ezt hogy oldjátok meg?
13 megjegyzés:
Hát, én bevallom nehezen! :o) Nagyon sok idő megy el a blogok olvasásával, de nagyon hiányozna ha nem tenném... ezért a varrás "rovására", de olvasom a blogokat és megjegyzéseket küldök, mert úgy szeretek veletek lenni!!! Ha látom, hogy valaki nem ír néhány napig, esetleg hétig, már aggódom érte... mi történt? hová lett?? Szóval én így vagyok a blogolvasással, napi rutinná vált, mint a reggeli kávém! :o))
Én végigfutok az ujonnan beirtakon és ha találok érdekeset, akkor irok hozzászólást. Bejegyzést a saját blogomba nem mindig tudok, ehhez idő kell, senki ne szóljon bele stb. Hiába ilyen ez a világ.
Én nem blogolok. Máshonnan nem tudok elvonni időt.
Hát ez is egyféle megoldás. Olvasni gyorsabban megy, mint írni...
Mostanában én csak olvasgattam, nem írtam, na de ami késik...Talán a kedvem is megjön a jóidővel:))
Én úgy csinálom, hogy ahol rendszeres olvasó vagyok, azok listáját felrakom a Saját bloglistába. Ez nekem mindig frissül. Úgy állítom be, hogy látom, hogy mikor írták és egy kis képet is, így jobban megmarad, hogy láttam-e vagy sem. Az ő blogjukat mindig megnézem és ha van időm, akkor írok is. Egy játékra jelentkezés sokszor annyi, hogy egy megjegyzést kell írni és utána agyonizgulni magunkat, hogy hátha mi nyerünk. Ez utóbbi tovább tart, mint a játékra jelentkezés. :)
A többi blog tartalmát úgy szoktam nézni, hogy a Saját bloglistámon lévőkén kiszúrok valami érdekeset az ő bloglistájukon (vagy bejegyzésükben lévő linken) és onnan aztán jól eltévedek mindenfelé, de sok érdekeset találok, netán még rendszeres olvasó is leszek egy új helyen. Kb. 30-40 blog van a bloglistámon, de mindig felül van a legfrissebb, így tudom követni az eseményeket.
Hát "röviden" :) ennyi.
Én is nagy bajban vagyok ezzel, már leszedtem minden könnyen elérhetőséget, így nem kattintgatok lépten-nyomon sorba.
Kösz a greader ötletért, kipróbáltam!
Rosszul. Mert vagy varrok, vagy blogokat olvasok, esetleg írom a sajátomat, de mindenképpen időt igénylő tevékenység.Melyik uj "munkáról" ne is beszéljek.jamba harapjak? És a többi
Ugyanúgy, mint Te. Én is közel 200 bloghírt bongészek végig naponta a Bloglines-on keresztül. Én sem látok színeket vagy kommenteket. Ami nagyon beindít, ott kommentelek úgy, hogy külön behívom a blogot. Mivel nem vagyok aktív kommentelő, én is keveset kapok. Ennek ellenére fontosabbnak tartom ennél azt, hogy mindent lássak. :-)
Én Google readert használok, eképesztően sok blog van benne. A külföldieket majdnem mind átpörgetm, ihletet adó képt letöltöm, párat pedig angolgyakorlás gyanánt (is) végigolvasom. Magyarokat átolvasom, de nem mindig kommentelek, csak ha valóban kommunikációra késztet a bejegyzés. Sok idő, de a jelenlegi élethelyzetembe belefér, így nem szívesen mondanék le róla. :)
na velem az a baj,hogy nem tudom hogy kell ilyesmit felrakni, de mikor ilyen blogot nézegetek, mint a Tied is, innen el tudok navigálni sokfelé.
GReaderben olvasom, ami érdekes, kikattintom (Firefox új lapra) és nagyon meggondolom, hogy a mondanivalóm tényleg fontos-e, hasznos-e és mindenképpen meg akarom-e írni. :o)
Ha nincs időm, akkor csak a nagy kedvenceket olvasom el (kb. 10 fő), ha nagyon ráérek (hétvégén), akkor meg a whipup-ot is, ahol heti 45-65 bejegyzés van.
A beállításokban megadtam egy Mail-to-Blog emailcímet, amire küldök egy-egy bejegyzést a telefonomról, akár a buszon ülve is, vagy olyankor, ha nem vagyok gépközelben, de eszembe jut valami. Még mms-t is lehet küldeni. Amit küldesz rá, közzéteszi vagy elmenti piszkozatként.
Én nem tudom már napi szinten kezelni - de, igaz, hogy nagyon lassú az itthoni és a munkahelyi PC is, tehát ez egyrészt akadályoz,
másrészt egy csomó magánprobléma miatt (is) kevés az időm.
Mostanában arra szoktam rá, hogy egy-egy kreatív kolleginát hosszan visszaolvasok - mint, most például Téged is :-)
aztán lehet, hogy legközelebb két hónap múlva jövök.
Ha nagyon fontos dolgok történnek, ami "végigpörög" a blogokon, akkor azt azért szoktam (még tudom) észlelni.
De, ha rövid határidős dolgot szabnak meg, pl. pár napot, akkor én is lekések.
Csak most olvastam el, hogy mit írtak a többiek, amúgy nálam is a Dóri által írt módszer vált be a legjobban.
Megjegyzés küldése