Mivel már többen is kérdeztétek, hogy akkor mi is van, hát a következő van:
A patika, ahol kezdtem szeptemberben, egy lánchoz tartozik, akik akartak egy másikat, kisebbet is nyitni kies városunkban még az ősszel. Ez csúszott, és mostanra úgy döntöttek, hogy a válság miatt mégse nyitják meg a másikat. Embereket viszont már úgy vettek fel, hogy oda is. Tehát az egy patikában dolgoztunk mindannyian. A végleges döntés után viszont már nincs szükség (a vezetőség és nem a főnököm szerint!) ennyi emberre, így a félállásút (azaz engem) és a nyugdíjas asszisztenseket "létszámleépítettek".
Most a felmondási időmet töltöm jan. végéig, aztán majd meglátjuk.
Éppen dec. közepére érett meg bennem, hogy jó volt visszatérni, belerázódtunk, úgy tűnt, jó helyet fogtam ki.
Még elvileg 3 évig itthon lehetek főanyaként, mellete talán kiváltva a vállalkozóit (hogy számlaképes legyek) helyettesítést vállalnék. Vagy keresek új helyet. Vagy a főfőnökség belátja, hogy mégis kell egy fél gyógyszerész, és visszavesznek. Vagy nem tudom...
(és most megyek migrént kúrálni - úúúútálom... kisnagylány már ment iskolába, jobban lett)
7 megjegyzés:
Sajnálom.
Már hiányoltalak.
Ó, ez igazán szomorú!
Ha te sajnálod,akkor én is ...Nálam hasonló volt,hisz tudod,de én már nem mennék vissza ,azt hiszem,túl jó voltam én oda :)
sajnálom...
de ne feledd! - ha valahol becsukódik egy ajtó, ott kinyílik egy másik
Cicnek jó a gondolata. Azt tartsd szem előtt.
Tulképp nem félek a jövőtől, máris ketten kerestek meg, akarok-e hozzájuk menni. Holnap kezdek "tárgyalni". Igazad van Cic az új ajtóval, bennem is ez tartja a lelket.
Azért fáj, mert egyrészt nekem mondták a nemet, és azért sajnálom, mert szinte álmaim munkahelye volt. Félek, nem találok hasonló jót.
De majd meglátjuk! :-)))
Különben meg nagyon köszönöm a rámgondolást! :-))
Örülök,hogy újra jelentkeztél,de nem örülök a híreidnek.Ismerem a témát,nővérem is gyógyszerész.
Más: lenne kedved írni életed meghatározó filmjeiről?
Megjegyzés küldése