keresztszemes

A múltkori pesti utamon megleptem magam egy kis világítótornyos szettel.

Máshogy működik, mint az előző szett, más a leszámolható rajz szín- és kódvilága, talán áttekinthetőbb. A fonalak nem voltak rendezőbe bekészítve, nekem kellett rendezőt készítenem, és a fonalakat elrendezni az angol nyelvű színmeghatározásaik alapján. Remélem, nem kevertem össze a halvány szürkéskék/lilásszürke/kékeslila és társai elnevezésű szálakat, a zöldekről nem is beszélve.

A hozzákapott tű sajnos igen hamar eltört, valamivel túlfeszítettem, az itthoniak nem olyan finomak.

Haladtam a vonatozások alatt,

... a logopédián várakoztam....

Hímzések

Elkészültem Martimeztől PIF-ként kapott redwork-ömmel. Nagyon sokat tanultam belőle, először hímeztem osztott hímzővel, hímzőkereten. Szerettem, a technikát megtartom. :-))))
Sokféle szép pirosmintás anyagom van, valószínűleg azokkal keretezem majd. Gondolkodtam, hogy elkészítem az eredetiből az összeset (még vagy 4-5 hímzés, és country-stílusban összedolgozva), de aztán letettem róla. Ez már ennyi marad, éppen elég lesz készre varrni.

A másik a Noé bárkája, amiben úgyszint beújítottam. Ezt gyöngyfonallal hímzem, bár igazán nem jó hozzá. Úgy döntöttem, nem látja a nem "hozzáértő" családom, hogy ennek nem így kellett volna készülnie, azonkívül az életben nem hímezném el a felhalmozott gyöngyfonalkészleteimet (bár lehet, hogy így sem...) .
Itt is próbálkozomm a kerettel, itt is tetszik. Előre felrajzoltam az összeset - látható, hogy ez egy nadrág szára volt valamikor - és apránként haladok. Az alapanyag se ideális, viszonylag ritkásan szövött lenes ruhaanyag, de azért lehet vele dolgozni.

Stílus- és ujjgyakorlat

...ma reggel egy órában....

Van még mit gyakorolni a filcrátétes virágokkal kapcsolatban. De a Colette-féle ferdapántos szár technikája nagyon tetszik! :-)))

A papírzsepitartó leírása itt található.

Téli szünet

Tömény, program- és élménydús 4 napunk volt.

Első nap még autóztunk, a leendő csomagokra gondolva, meg apácska még kiállításra ment. Mi pedig az Ikeába.... A kicsik a gyerekmegőrzőbe (sajna csak 1 órára lehet), a nagyokkal meg belevetettük magunkat az élvezetekbe. Nagylány előadta a vidéki kislány Pesten figurát, a 10 percre eső óhh, ahh, anyanézddeszuper, énisilyetakarok megnyilvánulásai tartottak a végtelenbe....
Azért vásároltunk is . Kaptam néhány átlátszó dobozt, amibe a festős cuccaimat tudom rakni a karácsonyra kapott mosókonyhai polcon, és némi anyagnak látszó tárgyat, leendő "lidis szatyroknak".

Másnap vonat (nagycsaládos lét előnyei, a vonatjegy kvázi fillérekért), tömegközlekedés - ismét vidéki kislány Pesten - effektus... és a Csodák palotája. Ami valóban csoda volt, a délelőtti 2 középiskolás csoporton kívül szinte senki nem volt. Így apa szinte órákig repült a szimulátorral, csak Marcival váltogatták egymást :-)))). Vera úgyszint rengeteget "holdjárózott". Két pillantással bármelyiküket megtaláltam, így nem kellett állandóan a sarkukban loholni, szabadon mozoghatott mindenki.

Köv. nap úgyszint vonat, tömegközlekedés (mert a családos pesti jegy 48 órára szól). János-hegy, Erzsébet-kilátó, Normafa, Széchenyi-hegy - ééééés hóóóóóó. Bónusz, hogy egy rokonlátogatás is kipipálva.

Uccsó nap azért csak feredőztünk, Kiskunhalason a nagyszülőkkel együtt családi kollektív láblógatás. Anyu hozta az ebédet, így fejedelmi kiszolgálásban volt részünk.
Mindig tudtam, hol jár a kisnagylány, mert a gipszes keze meredezett ki a vízből.... .-)))) Még a szabadtéri forróba is ki-kiszaladtunk.
Sőőőt, a legvégén szüleimnél (a szomszéd faluban, akarom mondani városban...soha nem fogom megszokni) még gyertyás torta is várt a mindjárt kilencévesünkre!

Pest képekben

...szóval amikor a múlt héten a varrógépet a szakszervizbe kellett vinni, korábban odaértem, így "kénytelen voltam" (gépestül) átsétálni a szembenlévő olcsó méteráruba.
Itt került a táskámba a hímzett vékony anyag(nak látszó tárgy), és egy vastag műbőrszerű steppelt valami, amiből majd táskát szeretnék. Hozzá bélés, és egy kis darab organzaszerű valami, amiből a Colette-féle kosárkákat készítettem.

A gép leadása után átsétáltam a West-end-be, megkerestem az Éva kézimunkát. Amit, mint a fenti kép mutatja, sikeresen megtaláltam...

A Meseboltban muszáj volt vennem filceket, ragasztós flízt, és néhány japán valamit (asszem mások anyagnak hívják :-)) )
Még itthon felírtam a színátmenetes cérnáim kódjait, így célzottan tudtam kiegészíteni a készletet, ill. a fogyóban lévőket pótolni. Bizony, már fogyott el néhány spulni! Pedig csak spéci helyekre használom őket.

Már megint

...Pesten jártam.

Történt ugyanis, hogy a múlt hét szokás szerint jó zsufira sikeredett ( pesti kedves kiállításnéző vendégek :-)), gipszelés ketteskének + foghúzás fogszabályozóhoz úgyszint neki, pénteken monstre farsang - erről majd még bővebben - , vasárnap este + éjszaka hármaska megfigyelése, hogy lett-e agyrázkódása vagy egyéb komoly baja a homlokára "került" cca 1 centi magas púpja miatt - nem lett...).
Mindeközben várt rám jónéhány táska, azaz amennyit csak el tudok készíteni szombatig. Kilencet szabtam ki, folyamatosan, párhuzamosan készítgettem, és amikor a végső tűzések jöttek (volna), Sárkányka úgy döntött, nem szeretne minden öltést megvarrni, néhányat kihagy... Dísztűzésnél, pelenkaöltéses rátétnél.... Aztán még többet. Pénteken a 9/10-ig elkészült tatyókat (7 darabot) átadtam a megrendelőnek, hogy ő fejezze be. A maradék kettő kiszabva vár még mindig. Ha tudnék káromkodni, itt már erőteljesen mondogattam volna...

A "poén", hogy szerdán tudatosult bennem, hogy a Kultúraquiltes határidő nem 15., hanem 6.- azaz péntek. Helyből passzoltam most hétfőre. A gép ezt az anyagot se szerette, így újabb passzolás és mára lezsíroztam egy pesti fuvart + szakszervizt.
Diagnózis: a tűrúd törése (repedése?). Nem két fillérért a terápiát is megkapta Sárkányka.
S míg vártam, hogy elkészüljön, futottam egy kört a környező boltokban, és vettem néhány textilnek látszó tárgyat.
(ugyanis megfogadtam, hogy idén nem veszek új anyagot, így ezek amiket hazahoztam, csak annak látszanak....)
Ezenkívül színátmenetes cérnát, ragasztós flízt, mert még sose próbáltam, egy keresztszemes készletet, és ha már így belejöttem a hímzésbe, aidát is.
Mutatnám őket, de naná hogy mostanra merült le mindkét garnitúra akku....

Holnap Argentína, holnaputántól meg egy izgalmas szünet következik. Hó messzi van, kihagyjuk. Víz a gipszeskezű miatt kimarad, így mit lehet februárban csinálni? Csavarogni...
Egy nap Ikea, egy nap Csodák palotája vonattal, tömegközlekedéssel, egy nap rokonlátogatás, velük kis kirándulás a Budai-hegyekben úgyszint vonattal, tömegközlekedéssel.
Szóval ez a hetünk se lesz láblógatós. :-)))))

Téli szünet - HELP!!!

Merre indulnátok február közepén 4 napra 4 gyerekkel, akik nem tudnak síelni, de havat szeretnének (végre) látni, érezni, tapintani? Ahol lehetne szánkózni, és esetleg még a kaját is elénk tennék...
Nem árt, ha fedett élményfürdő is van a közelben....

Quilt Art 22

Egy nagyon szép kiállítás nyílt az utcánk végén, aminek a megnyitóján volt szerencsém részt venni.

Ők egy nemzetközi társaság, egyetlen magyar taggal, Bornemisza Eszterrel. Néhány név még ismerős volt a listából, Charlotte Yde, Linda Colsh például. Színvonalas, változatos, technikailag is sokoldalú munkákat lehet látni. A tegnapi helyi újság szerint Mo-on csak itt látható, utána talán Dél-Koreába megy az anyag.

Ma délelőtt családilag is bevonultunk a Cifrapalotába. :-)))) Nyugiban végig tudtam fotózni az összes munkát, amit a Picasa-ra pakoltam föl.

Egy kis ízelítő:

Március elejéig láthatók, ha erre jártok, érdemes megnézni! A szerdai különítménnyel (Évi, Katafa és tsai :-))) ) pedig szakmai szempontból szeretném majd kivesézni a műveket! :-)))

Elkészült!!!

...végre teljesen a tengerparti keresztszemes! Nagyon szerettem csinálni, sok mindent tanultam belőle. Ez volt az első szett. És ő is csak azért, mert egy bolt bezárt, és előtte féláron árusítottak ki mindent... (Mondtam már hogy sóher vagyok? :-)) Elsősorban a "van"-ból szeretek dolgozni.)

Eddig saját összevadászott fonalból, összevissza anyagokra dolgoztam.
Rengeteg gyöngyfonalat kaptam nagymamámtól és anyósomtól, akik régebben kalocsait hímeztek. Ennek megfelelő volt a színösszetétel is. Veszegettem hozzájuk más árnyalatokat is, ha éppen úgy kívánta a minta, de sohasem passzolt igazán a tervhez.
Az anyagok méterárus kongré (?), szélte-hossza nem egyezett, torzította a mintát. Illetve panama, vagy hogy is hívják, amit két szálával kellett venni - a szakkifejezéseket se tudom, annyira kibic vagyok ebben a témában....

Szóval teljesen új volt volt ez a szett-dolog, hogy minden elő van készítve, hogy semmi más dolgom nem volt, csak varrni. Eleinte nem éreztem igazán kreatívnak, szolgai másolásnak tűnt, főleg a foltvarrás után, de hihetetlen módon megnyugtatott, kikapcsolt. Aztán ráéreztem az ízére. Már gondolkodom a következő témán!
(Julcsi, várom a címedet, mert postáznám végre a nyereméyedet!)

Miután a kép elkészült, jöhetett a következő a nemvarrós listámról, Martimez PIF-es redwork-je. Ez is egyfajta első a sorban, ez az első hímzőkeretes varrászatom. Ég és föld a markolászóshoz képest! Kiválóan űzhető beszélgetés, gyerek-kikérdezés, verstanulás, hangszer-gyakoroltatás közben, tévézéskor. Itt még annyit se kell figyelni, mint a xszemnél.

Szombaton zsúrt rendeztünk Orsinak. Ennél a korosztálynál már csak a kajáltatás volt az én dolgom, nem volt szükség "animátorra". Így ültem a nappali sarkában, és bökögettem, amikor éppen elvoltak magukban! :-))))

Ezután a Noé bárkája project következik, természetesen hímzőkerettel. Azt viszont gyöngyfonallal varrom, mert az van....

Kanadából érkezett

....valamikor a hetvenes években ez a két takaró/pléd. Odaszakadt dédapám új családja küldte a csomagot, vagy nagymamám hozta, amikor meglátogatta az édesapját? Nem emlékszem már.

Gyermek- és ifjúkorom meghatározó darabjai voltak. Nem ágy leterítésére használtuk, hanem délutáni sziesztákhoz. Pihe-puha csendespihikhez. Nem pizsamás betegségekben, lábadozáskor. Tévénézéshez.

Kétoldalt a szélükön volt vagy 10 centi széles szaténcsík. Méretük kb. 170x180.

Mostanáig folyamatosan használatban voltak. A szatént már le kellett vágni, úgy kirojtolódott.
Anyu kért rá pw. borítást, illetve hogy ez legyen a bélése az új takaróinak. Becsomagolom gyerekkorom egy darabkáját...


Ezeken az "Anyutakaró"-kon dolgozom. Eltekintett tőle, hogy a karácsonyfa alatt legyenek :-)))
A 2. számúra a kék hegyeim fognak kerülni.


(13 éve ilyenkor csendes vasárnap volt. Magányosan és fájdalmasan vajúdtam életemben először. Estére született meg Orsi. Az elsőszülött....:-))) és néptáncos, és fuvolás és balettos és mostanában nagggyon kamasz :-))) )