- a ház, ahová mehettünk
- a végtelen csönd a faluban
- a levegő hőmérséklete, hogy pont a nyaralós hetünkön volt kánikula
- a Balaton vize
- a gondtalan lebegések a vízen a lemenő nap fényeinél
- a labdacsaták a vízben
- a tiszta és kulturált strand Szigligeten
- a két együtt töltött játszós-fürdős nap kedves barátainkkal ("véletlenül" pont azon a héten pont azon a vidéken, 20 km-re tőlünk nyaraltak)
- az álomszép napnyugta
- a pihenés
- és még hosszan sorolhatnám....
Tulajdonképpen a hazainduláskor kapott/felfedezett defektben is egy csomó "ajándék" volt. Az ember aki jelzett, hogy baj van, és rögtön segített felpumpálni és elmagyarázta a legközelebbi gumist. Aki épp nyitva volt, és épp ráért. Így a gyerekek is láthattak gumileszedést, lyukkeresést, beragasztást, kerékvisszarakást közvetlen közelről.
És így megúsztuk a fullra pakolt kocsiból való kirámolást a pótkerék miatt. :-)
Viszont patika küszöbét kénytelen voltam átlépni... Mivel a kép bal alsó részén látható gyermek többet volt a víz alatt, mint fölötte, itthon a fülorrgégén kezdtünk...
Kell is a feltöltött aksi, mert újra indul a mókuskerék... ezen a héten kb. 55 munkaórával....és a következő kettő se lesz sokkal jobb...
Mondtam már, hogy: varrniakarok-varrniakarok-varrniakarok?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése